Rajcsányi család honlapja
Az őseink története

A Kárpát-medence a Kr. e.-i 5. évezred óta mezopotámiai telepesek bevándorlási területe volt.

Turkesztán, Khorezm és Belső-Ázsia tömeges szumér bevándorlókat kapott, akik a nagy éghajlati változások után északra és észak-keletre húzódtak.

A hunok tulajdonképpen ujgurok, csak az elnevezésük változik. Ázsiai Birodalmuk összeomlása után, ők telepedtek a Volga-Urál vidékére, majd innen kerültek az általuk ismert területekre-mint a mai magyarság egyik összetevője. Dentumagyariában találkoztak a 739-ben , a Kaukázus déli oldaláról elmenekült magyarnembéli OPOS (Upas ibn madar) ASZFALI SZABIR (Sabartoi Asphaloi) népével, vérszerződést kötöttek és kb. 1100 évvel ezelőtt birtokba vették a Kárpát-medencét. Itt összeolvadtak a korábbi mezopotámiai eredetű őslakossággal és fehér-, vagy eftalita hun avarokkal.

A finn–ugor származási elmélet szülőanyja (az indo-germán elmélet) létjogával együtt megcáfolható! Itt „létjog” alatt egy „indo-germán ősnyelv” létezését és az általa „kikövetkeztetett” „őshaza” tézisét értjük. Sem „ősnyelv” sem „őshaza” nem volt, ilyen nem bizonyítható!

Manapság már minden átlagosan művelt és kellően nyitott szellemiségű magyar ember számára köztudott dolog, hogy az iskolai történelemoktatásnak a magyar múlttal kapcsolatos alaptézisei a lényeg elkendőzésének szándéka miatt csupán részigazságokat tartalmaznak, a származásunkkal, nyelvünkkel és őstörténetünkkel kapcsolatos adatok és kijelentések pedig szándékos csúsztatásoktól, tények meghamisításaitól és nemzetünk becsületébe történő gázolással fölérő hazugságoktól hemzsegnek. Hogy ez a nemzetközi kitekintés terén is párját ritkító, egyedülálló kultúrtörténeti botrány hogyan és miért jöhetett éppen Magyarországon létre, arra elegendő magyarázatot szolgáltat az a tény, hogy mind a mai napig immár majdnem ötszáz éve idegen hatalmak által megszállt ország és nép vagyunk. Történettudományunk jelen szomorú állapota már csak azért is felháborító, mert más népek (pl. oláhok, tótok; A germánokat nem értem, miért nem elég nekik a tények szerinti történelem. Lásd Heribert Illig: A kitalált középkor c. művét vagy �Karl der Fiktive� c. cikkét), melyek igazi, büszkeségre és nemzeti önbecsülésre okot szolgáltató történelemmel nem rendelkeznek, művi úton, a nyilvánvaló hamisítás aljas módszerével utólag gyártanak maguknak sosem megtörtént múltat a mi kárunkra. Mi pedig hagyjuk, hogy bár magyarul beszélő, de idegen szívű aparacsnyikok avagy ellenségeink által lefizetett janicsárok írják meg meghamisított és nemzetárulással felérő, magyargyűlölő hazugságokkal teletömött históriánkat, egy olyan nemzet történelmét, mely az igazság szerint gazdag hősi és dicsőséges tettekben.

    Történelmünk a Mohácsi Csata (1526. augusztus 29-én, Keresztelő Szent János, avagy Nyakavágó János lefejezésének emléknapján; Jézust halálra ítélik) óta nem áll másból, mint a biológiai, kultúrális, nyelvi és hagyománybeli túlélésünkért  folytatott állandó és elkeseredett harcból a megszállók ellen. A megszállás és az ellenünk folytatott háború ma is tart. Nem kell ahhoz fegyvereknek ropogniuk, nincs szükség ahhoz puskaporszagú levegőre, hogy országokat hódítson  az idegen. A pénzzel történő zsarolás, az egyes kiszemelt államok adósságcsapdába taszítása az új csodafegyver ma. Ez is egyike a háborúviselés módozatainak. A népesség így is fogy a bevezetett megszorító intézkedések, a magyar hagyományokkal teljesen ellentétes, nyugatról importált újpogány életforma és a művi úton gerjesztett elszegényítés eszközeinek következményeként. Pedig az ENSZ alapokmánya kimondja, hogy ha egy hatalom békeidőben a népesség fogyását szándékosan  előidéző intézkedéseket hoz, kimeríti ezzel az emberiség elleni bűntett fogalmát! Ez pedig tudvalévően nem évül el! Az ilyen kormányt tehát tömeggyilkosság vádjával vád alá lehet és  kell helyezni a hágai emberjogi bíróság törvényszéke előtt!

Három honvisszatérést ismerünk a magyarőstörténelemben :
 
1. a negyedik században Atilla királyunk vezetésével.
2. a hatodik században, magyarok együtt az avarokkal.
3. a kilencedik században év 895, a megnem koronázott Árpád király vezetésével.

 


 

 

 

 

 

***

Kivonat a Szent László kori bakonybéli összeírásból év 1086 :

Az a prédium, amit Márton kanonok adott Szent Móricnak a Bokon mellett, ezen határokkal kezdődik: Keletről egy hegy felé tart, amit közönségesen Quoasseg-nek mondanak, ahonnét András főpap mészégető kemencéjéhez tart, onnan ahhoz a helyhez, ahol Márton meggyújtotta Bere bíró ekéjét, onnan egy hegyecske oldala mentén egy füves halomhoz húzódik egy körtefa mellett, onnan déli irányba fordul egy bizonyos sziklás hegyecske fölött, ami összekapcsolódik azon közúttal, amelyik Nemti határához vezet egy görbe körtefánál, amely egyenesen egy nagy tölgyfához vezet, amelytől addig a jelig megy, amit közönségesen hotar-nak mondanak. Onnan egy másik jelhez, ami annak az útnak a szélén van, amely a hegy oldala mentén egészen egy bükkös bejáratáig vezet, amit közönségesen Bik zadu-nak mondanak, és onnan a fentmondott helyhez fordul, ahol a Szűz Máriának állított egyházat két részre osztja, és egy malmot, amit Brezprem városának fala alatt András király adott.

***
Tuguro-Chumikansky region

Climate and rivers.
Average temperature of January is about -23°C, July + 13,9°C, average per year -3,4°C. Rivers Uda, Til, Torom, Al, Tugur have brightly expressed mountain character. There is one large lake Bokon (10 kilometers in a diameter) and a group of small ones.

Natural resources.
Minerals - gold, titan, phosphate raw material, iron and manganese ores, phosphorites, mercury, semi-precious stone, coal; wood products - larch, pine, birch, aspen, poplar; other forest products - berries, mushrooms; fauna - musk-deer, squirrel, sable, Siberian weasel, fox, bear, hare; river fauna - arctic grayling, hucho. During spawning period - Siberian salmon and hunchback salmon; there is a lot of pike and crucian in the lake Bokon; smelt and navaga along the sea coast, and also seals and white whales.
***

Bokon island, pertain to islands group Marshall in Pacific Ocean


                                                    R.M.

Családok oldalai


Látogatók száma: 25975