R. Ádám első bizonyítéka arra hogy nem hamisított oklevelet 

Családeredet kutatásom alkalmával rátaláltam a Magyar Országos Levéltárban a nemes Rajcsányi család kis levéltárára.

Hatvanhét dokumentumot lefényképeztem. Újabban beleolvastam az említett dokumentumokba. Meglepetésemre, egy latinul írt dokumentum felsorolja azokat a falu és tanya neveket és ugyan abban a sorrendben mint a Nagy Iván könyvében, Rajcsány, Zelecseny, Lipovmnok, Keth, Doboz, Luky, Berencs, Szeptenc újfalu, Belez és Illés Nyitrai helységeket amiket 4-ik Béla magyar király adományozott Comes Betlehemnek egy ezerkétszázas évek elejére datált adományozó oklevél szerint.

Ezen fent említett dokumentumon csak egy dátum látható mégpedig : 23. Decembris Anno 1636. A dátum előtt Rajcsányi Zsófia aláírása áll.
A fentiek azt bizonyítják hogy 1636-ban hivatalosan utaltak 4-ik Béla király adományozó oklevelére. Ádám pedig 1698-ban született !

Rajcsányi Ádám művelt és gazdag ember volt az Osztrák császár nevezte ki Magyarország első levéltárosának, egy időbe a Magyar kormány tanácsadója is volt. Keresztény, hívő élet felfogásának ellen mondásos amivel vádolják. A fentiekből ki indulva nevetséges a vád. 

R. Ádám szerint a rajcsányiak joggal használták és használják címerükben a 2-ik István király medvétől megmentése jelenetét. Bizonyított hogy a 17-ik század közepén az Újfallusy nemes család márt használta az említett címert, ez bizonyítja hogy a címer nem R. Ádám alkotása.
A valóság az hogy a Újfallusy család a rajcsányi családból származik vagy is a Divék nemzetségből.

Aláhúzom, a vádlónak kötelessége bebizonyítani hogy R. Ádám hamisított okleveleket. Mivel ez még nem bizonyított így ez csak egy aljas vád.

Rajcsányi Mihály