Rajcsányi család honlapja
A család története

Történész, genealógus és családkutató Nagy Iván ki elsősorban családkutató és nem elméleti genealógus volt, következőket írta családunkról „Magyarország családai” című alkotásában :
Rajcsányi család Nyitra vármegye legrégiebb törzsökös nemes családja és egyike azon igen kevés nemzetségeinknek, melynek eredetét a 11-ik századig ízről ízre okleveles kimutatással fölviheti. Első tudható törzse Bokon, Szent István és l.András királyok korában (1000-1047) élt. Ennek fia Bod 1080-ban Salamon király híve volt, s midőn az koronás fejedelme Szent László által elfogatott, ezzel együtt Bod is Visegrád várába záratott.
Bodnak fia volt Korus (Karos), Zala vármegye főispánja és Nyitra várnagya, ki egykor vadászat alkalmával István királyi herceget, utóbb ll.István magyar királyt, egy medve karmai közül ki szabadit s ezért és egyéb érdemeiért Nyitra megyében Ilus nevű földet kapta 1130-ban.
Utódai utóbb ezen nevezetes esemény emlékére, a királynak a medvétől megmentés jelenetét címerükbe föl vették.

Az egyenes ág

Comes I.Betlehem, Dömösi kanonok volt. A tatárok bejövetele előtt és a megszállásuk idején kitűnő szolgálatokat tett IV.Béla magyar királynak, elkísérte a királyt Dalmáciában menekülése alatt és érdemeiért a király megjutalmazta. Egy 1244 es adomány levelében felsorolja azokat a Nyitra megyei helységeket, melyeket I.Betlehemnek adományozott:  Rajcsány, Szeptenc újfalu, Ilus, Dobozd, Szedelcsen, Keeth, Beke, Berencs, Lyuke, Omur, és Lipovnok. 
I.Betlehemnek három fia született, I.Péter nyitrai püspök, I.Drágh aki Rajcsányról írta nevét és a család őse lett, Márk aki Szeptenc újfaluról írta nevét, fia Comes Samrák ő a Szeptenszky
család őse.
I.Drághtól 1255-ben az Esztergomi érseki tized szedői pert követelnek. Négy fia volt, l.Dénes, II. Betlehem, II.Drágh és II.Péter, egy lány Erzsébet, Miklós bán felesége. A testvérek közül hárman 1298-ban Berencsi birtokuknak Fekete Demeter általi elfoglalása és egyéb okmányok
lefoglalása ellen tiltakoznak.
Károly Róbert magyar király 1317-ben I.Drágh fiai részére Berencsre, de még Rajcsány, Szolcsán, Apáthy, Livina stb. nézve uj adománylevelet állított ki.
ll. Péter és testvére ll. Betlehem 1330-ban, Rajcsány helységet kétfelé osztották. Ugyan ebben az évben ll. Péter ki a Trencséni Csák Máté ellen harcolt fiaival Ipollyal és Miklóssal a
Rajcsány helységnek a leány negyedét ll.Péter leányának Erzsébetnek ki adják.
ll.Betlehem és ll.Péter 1325-ben birtokaikat Alsó Korost, Kis Zelcsént és Ilust Koncsek Benedeknek 150 aranyért zálogba adják. 
l.Dénesnek egy lánya maradt Judit, Aranyi Kakas mester hitvese, kiben ága megszakadt.
ll.Betlehemnek fia Jakab fehérvári prépost, lánya Klára akikben az ága kihalt.
ll.Péternek két fia közül Ipoly vitte tovább az egyenes ágat. Miklós, ő a Korosi és a Trencséni
ágnak lett az őse.
Ipolynak két fia maradt l.György és Tamás aki a csehek elleni háborúban esett el.
l.György Nyitra megye alispánja volt. Hitvesétől, Mojtech Advigától, öt fia maradt: Gergely,
ll.Dénes, l.János, Salamon és Mátyás aki a Bars megyei ág őse lett.
l.János de Rajcsány felesége Elefánti Erzsébettől született l. István akinek feleségétől Palásty
Juliannától születik ll.György ő a Mohácsi csatában esett el. Második feleségétől Simoni Annától született Katalin, Orsolya és l.Boldizsár aki tovább vitte az egyenes ágat.
l.Boldizsárnak három gyermeke született, ll.lstván, Bora és lll.Péter akinek a három gyermeke
közül Slav. Sándor Zsófia férje l.Pál lett a rajcsányi egyenes ág tovább vivője. Két gyermeke
született, Bora, Kosztolányi Uriel felesége és l.lmre nyitrai alispán. Első feleségétől született
l.Ádám, gyermekei ll.lmre, János és lV.Péter akinek öt gyereke közül V.Péternek három fia született,  ll.Ádám aki királyi kamarai tanácsos és Magyarország első levéltárosa volt. József
unokája Vendel, országgyűlési képviselő helyettes. János fia Bálint de Rajcsány nyitra megye
főügyésze. Bálint fia Pál, 1872-ben eladta a Rajcsány birtokot Erhard Konold Fridrich-nek.

Családunk történetének kutatása alkalmával a következő történeteket tudom hozzáadni :

Bokon, ősmagyar név és Szent István királynak volt az erdő ispánja. A Bokon település akkor,
a mai Fehérvárcsurgó falu helyén volt, pontosabban közvetlen mellette. Őróla nevezték el a Bakonyt.

Karos, az is ősmagyar név és róla nevezték el Zalakarost.

Rajcsányi Dormán ( Dorman de Raychan ) fia Pál, az országbíró zalai bírságszedője, Mileji Sidó  fiait és Falkosi Herbord fiát a rájok rótt bírság alól fölmenti.
Kapornak, 1364.jul.19.

Mileji Sido ősei Rede, Luthar és Cuda zalai várjobbágyok voltak. lll. Béla magyar királynak hűséges szolgálatokat tettek és azért a király őket fölmentette és minden maradékaikat a zalai várnak addig teljesített kötelezettségeik alól s ugyan azt a szabadságot adományozta nekik, melyet a nemesek élveztek. Adománylevél év 1178.

Falkosi Herbord fiai Lőrinc és Miklós meg akarták járatni Rajk határait év 1362 ben, arra az egyezségre hivatkozva, hogy az a birtok teljes joggal az uráé.

Rajcsányi Mihály 

 


 


Családok oldalai


Látogatók száma: 26517